KÉT BABÁT találtak egy szemetesben a fagyos hidegben. De ami velük történt, az mindenkit sokkolt
Egy hideg téli este meglepte a várost. A szél végighordta a havat az üres utcákon, keverve a halvány utcai lámpák visszaverődésével.
Egy öreg szürke köpenybe burkolt nő sétált az úton. Úgy tűnt, a lába a helyére gyökerezett, alig mozdult a csúszós jégen, arcát pedig csuklya takarta. Csak könnyekkel teli szemei árulták el kétségbeesését.
Minden lépése fájdalmas volt, mintha nemcsak a hideggel, hanem a belső démonaival is küzdött volna. Kezében két kis köteget tartott, amelyek mindegyike reszketett a hidegtől.
Az újszülötteket, akik alig láttak napvilágot, vékony takarókba burkolózták, amelyek már nem védték meg őket a fagyos széltől.
Megállt egy régi szemetes mellett, egy hosszú pillanatig bámult rá, mintha más megoldást remélne, de aztán lassan lehajolt, és lefektette a gyerekeket a hideg fémre.
Ujjai a szövethez tapadtak, mintha nem akarnák elengedni, küzdve az anyai ösztön utolsó csillogásával. A nő megfordult.
