Az egyenes családos férfi szívesebben hord szoknyát és sarkú cipőt, mivel úgy gondolja, hogy «a ruháknak nincs neme»
Mark Bryan robotikai mérnök, 11 éve házas, és van egy lánya. Egyenesen azonosítja magát, és úgy dönt, hogy nem szokványos módon öltözködik.
Bryan Németországban élő amerikai, és nem hiszi, hogy a divatot nemileg kell meghatározni. Megtalálhatja Bryant, aki szoknyában és magassarkúban jár dolgozni, vagy bárhol máshol, ahol elmegy.
Bryan azt mondta, nem tetszik neki, hogy a divatrészlegen milyen korlátozottak a férfiak választási lehetőségei, különösen, ha az irodai öltözékről van szó.
A férfi nadrágok csak néhány színben kaphatók, többnyire fekete, szürke, sötétkék és alkalmanként csíkos, illetve szabású.
A stílusos öltöztető úgy véli, ha a nőknek megengedett a nadrág viselése, a férfiaknak is szoknyát és ruhát kell viselniük.
Bryannek tetszik, hogy a szoknyák sokféle stílusban és mintában – és még sok más színben – kaphatók, ellentétben a férfiruházattal.
Bryan előszeretettel keveri a hagyományos nemi megjelenést azáltal, hogy felső felén férfias öltözéket, például blézert és nyakkendőt, alsó felén pedig hagyományosan nőies öltözéket visel. Általában ceruzaszoknyát és négy hüvelykes sarkú cipőt visel az alján.
Bryan számára nem jelent problémát a magassarkú viselése. Először akkor tanulta meg, hogyan kell csinálni, amikor az egyetemista barátnője megkérte, hogy viseljen magassarkút, miközben vele táncol, hogy egy szinten legyenek. Ezt több mint egy évig folytatták.
Bryan nem hagyja, hogy a sztereotípiák vagy feltételezések megakadályozzák abban, hogy úgy öltözködjön, hogy az örömet okozzon neki.
Megkérdőjelezi az elvárásokat, és ezt kéretlenül teszi. Olvassa tovább, hogy hallja, mit mond Bryan a divatválasztásairól.
Bryannek nagyon világos elképzelése van arról, hogyan szeret öltözködni. A Bored Pandának ezt mondta: „Számomra a ruháknak nincs neme. Jobban szeretem a szoknyát, mint a ruhákat.
A ruhák nem teszik lehetővé, hogy keverjem a nemeket. Jobban szeretem a derék feletti „férfias” megjelenést, a derék alatt pedig a nem nemi megjelenést. Az egész arról szól, hogy a ruháknak nincs neme.”
Így folytatta: „Elég idős vagyok ahhoz, hogy emlékezzek arra, hogy az iskolában a lányok nem hordhattak nadrágot. A nadrág mára a nemek szerinti ruhadarabká vált.
Miért ne lehetne tehát a szoknya és a sarka nemigenderezett? Ráadásul a férfiak a nők előtt hordtak sarkú cipőt. Talán nem ez a mai tűsarkú, de a férfiak a nők előtt viseltek magassarkút.”
