Az Öreg Hölgy örökölte az unokáját, csak egy bibliai megjegyzést hagy rá
Mike fáradhatatlanul dolgozott egy élelmiszerboltban, egyenruhája ráncos volt, arca fáradt. A szkennerek ritmikus sípolása és a vásárlók moraja háttérzajt jelentett a gondolataihoz.
Hosszúak voltak a napjai, kimerült a lelke, és minden fizetése alig esett bele a felhalmozódó számlák hegyébe. – Köszönöm.
Jó napot kívánok – motyogta egy vásárlónak, miközben átadta az aprópénzt. Szavai üresnek tűntek, mert a jó napok ritka luxusnak számítottak Mike számára.
Újabb értesítés zümmögött a telefonján – egy újabb esedékes orvosi számla emlékeztetője. Édesanyja, Kaila könyörtelen betegséggel küzdött, és a kórházi látogatások és kezelések elnyelték azt a kevés pénzt, amijük volt.
Mike heti hat fárasztó napot dolgozott, de soha nem volt elég.
Amikor hazaért, az anyjával közös kis lakás gyengén világított, és Kaila a kanapén ült egy vékony takaró alatt. – Hé, anya – mondta Mike halkan, és letette a táskáját.
