Íme, mit kell tudni az élelmiszerek lejárati dátumáról
Az inflációval párhuzamosan országszerte tovább emelkednek az élelmiszerek költségei.
Amint az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) megjegyzi, az élelmiszerárak 2022 júniusában több mint 10 százalékkal voltak magasabbak,
mint 2021 júniusában, ami az élelmiszerek, például a kenyér, a tojás és a hús árcédulájának megugrásához vezetett.
Válaszul a fogyasztók olyan hozzáértő megoldásokat keresnek, amelyek kímélik bankszámlájukat.
Az egyik legokosabb módja annak, hogy megfeszítse az élelmiszerbolti dollárt, ha kitaláljuk, hogyan lehet dekódolni a hírhedten félreértett élelmiszercímkéket.
Ez egy módja annak, hogy elkerüljük a romlatlan élelmiszerek megelőző eldobását.
Az Élelmiszer Marketingek Intézete (FMI) 2011-es tanulmánya szerint sok amerikai szívesebben veszi a biztonságot, mint a sajnálkozást, amikor eldönti, hogy a boltban vásárolt ételük még mindig jó-e enni.
A tanulmány megállapította, hogy a résztvevők 91 százaléka azt mondta, hogy „legalább alkalmanként” biztonsági megfontolásból kidobta az élelmiszert a „fogyatékossági” dátum után; 25 százalékuk számolt be arról, hogy „mindig is így csinálta”.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 2014-ben közzétett tanulmánya szerint ezek az attitűdök segíthetnek megmagyarázni, hogy a becslések szerint az ország élelmiszerellátásának 30-40 százaléka miért megy veszendőbe évente.
Kontextusba helyezve: Az USDA 2014-es tanulmánya szerint a becslések szerint 133 milliárd font veszteség és 161 milliárd dollár értékű élelmiszer veszett el 2010-ben.
Ha a pénztárcája hizlalása nem elég ösztönző arra, hogy tájékozódjon arról, hogy mit jelentenek az élelmiszerek címkéjén szereplő dátumok, vegye figyelembe a környezetet.
Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója szerint az UNEP 2021-es élelmiszerhulladék-index jelentése szerint az élelmiszer-pazarlás „jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozás három bolygószintű válságához:
a természet és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a szennyezéshez és a hulladékhoz”.Nem vagy egyedül, ha nem biztos abban, hogy mit jelentenek a különböző élelmiszercímkék.
Egy 2007-es, amerikai felnőttek körében a Journal of Food Protection folyóiratban közzétett felmérés rávilágított arra, hogy a nagyközönség mennyire félreérti ezeket a kifejezéseket.
Pillanatkép az eredményekről: A vizsgálatban résztvevők kevesebb mint fele tudta helyesen meghatározni az „eladási határidő” dátumát, és egynegyedüknek volt az a tévhit, hogy ez a dátum a biztonságos fogyasztásra ajánlott utolsó dátumot jelöli.
A zavartság másik nagy oka az, hogy az élelmiszerek címkézésére vonatkozóan nincs „szövetségi szabályozás és szabványos definíció” – mondja Dana Gunders, a kaliforniai Truckee-ból, a ReFED, az élelmiszerveszteség és -pazarlás megszüntetésével foglalkozó nemzeti nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója.
Azon vezetők közé tartozik, akik azt szorgalmazzák, hogy a kormány egységes politikát fogadjon el a termékek dátumára vonatkozóan.
Jelenleg a törvények államonként eltérőek, ami hozzájárul a zűrzavarhoz.ehát ki kell dobnia az élelmiszert, miután ezek a dátumok eljöttek és elmúltak?
A válasz határozott nem – vagyis hacsak nem romlás jeleit mutatja a tétel.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) szerint a funky szagokon kívül a romlás egyéb észrevehető jelei a „szín, konzisztencia vagy textúra” megváltozása.
Mint korábban említettük, a baba tápszer kivételt képez, és Shapiro megjegyzi, hogy nem szabad megvásárolni vagy felhasználni a lejárati dátum után.
Ez az egyetlen olyan élelmiszer, amelyhez az FDA által előírt lejárati dátum szükséges.
«A bejelentett dátumig az anyatej-helyettesítő tápszerek nem tartalmaznak kevesebbet, mint a termék címkéjén feltüntetett tápanyagok mennyisége, és egyébként elfogadható minőségű lesz» — közölte a szövetségi hivatal.
Ami a kamraelemeket illeti, nincs miért aggódnia. A dobozon lévő dátum a csúcsminőségre utal, de sokkal tovább tart.
Az USDA azt tanácsolja, hogy az alacsony savtartalmú élelmiszerek (például tonhalkonzerv vagy zöldségfélék) két-öt évig „megőrzik a legjobb minőségüket”.
Másrészt a magas savtartalmú élelmiszerek (például savanyúságkonzervek és gyümölcsök) általában 12-18 hónapig elállnak.
Egyes esetekben a konzervek tovább tartanak. „Ha a dobozok jó állapotban vannak (nincs horpadás, duzzanat vagy rozsda), és hűvös, tiszta, száraz helyen tárolták őket, korlátlan ideig biztonságban vannak” – jegyzi meg az ügynökség.
És végül egy okos lehetőség az étel lefagyasztása. Mindaddig, amíg ezt azonnal megteszi – amikor a legjobb minőségű –,
a húsok, rakott ételek, levesek és fagyasztott vacsorák az FSIS szerint „szinte a végtelenségig” biztonságban maradnak, mivel a baktériumok nem tudnak szaporodni fagyos hőmérsékleten.
